2022. januárjában jelentette be a nyíregyházi városvezetés, hogy 2,8 milliárd forintból megújul a Jósa András múzeum és 2024-ben már tárt kapukkal várja a látogatókat. Ebből nem lett semmi. Hogyan jutottunk idáig?
---
Köszönjük, hogy olvassa ezt a cikket. Ha tetszett, ossza meg, ezzel is a munkánkat segíti!
---
1923 márciusában a Pénzügyminisztérium eldöntötte, hogy építenek Nyíregyházán egy új Pénzügyi Palotát. „A pénzügyminiszter a pénzügyi palota ügyében leiratot intézett a városhoz, amelyben a palota részére megfelelő teleknek ellenszolgáltatás nélkül való átengedését és a szükséges téglának önköltségi áron való szolgáltatását kívánja. […] Minthogy azonban eddig még nem ismeretes, hogy milyen nagy terjedelmű épületről lesz szó, a felmerült gondolatok közül a szakosztályok azt fogják javasolni a képviselőtestületnek, hogy az építendő pénzügyi palota céljaira engedje át vagy a Zöidség téren lévő két telket vagy a Józsa(SIC!) András utca és Károlyi-tér sarkán, avagy a Kállai utca és Honvéd-utca sarkán lévő telket. — Szóba került a Széchenyi-út és a Károlyi-tér sarkán lévő telek is, amely azonban olyan nagy területű, hogy ezen a pénzügyigazgatósággal együtt a póstaigazgatóság palotája is elhelyezhető volna. Ha ezt a két palotát megépíttetné együttesen az államkincstár, szó lehetne ennek a teleknek az átengedéséről is.”1
A városi képviselők hosszas tárgyalás után úgy döntöttek, hogy a Zöldség téren lévő telket ajánlják fel az építés céljára. Az építkezés kezdetét 1924 tavaszára ígérték.
„A képviselőtestületben általában az a felfogás jutott kifejezésre, hogy a pénzügyi kormányzat tervét mindenképpen támogatni kell. Énekes János kanonok, Kovách Elek dr. kir. közjegyző és mások felszólalása után a szakosztályok javaslatát fogadták el, amely nek tendenciája az, hogy a pénzügyminiszter fogadja el a Zöldség-téri telket és ott építtesse fel az uj palotát.Kétségtelen, hogy a Széchenyi-úti telek szebb is, jobb, de a Zöldség-téri telek se utolsó és elég forgalmas, központi fekvésű”2 „A palota telke mindenképpen megfelelő. A központban fekszik, a törvényszék, vármegyeháza, városháza közelében, könnyen megközelíthető bármely helyről. A város fejlődése tekintetében is jelentős, hogy a pénzügyi palota a Zöldség-téren épüljön fel, mert a város azon a részen most nem eléggé fejlett s az uj palota forgalma lökést ad a zöldségtéri rész fejlődésének is. Azt a telket, ahová a pénzügyi palota kerül és ahol most az u. n. Katz-féle ház van, a város rendezni fogja.”3
1924. márciusában a Nyírvidék belengeti, hogy háromemeletes lesz a Pénzügyi Palota. A város a téglamennyiséget már lefoglalta, amikor beavatottak arról kezdtek beszélni, ne a Zöldség-térre, hanem a Széchenyi utcára építsék a palotát. Mondván, a város egyik legszebb épületének a főutcán a helye.
Dr. Bencs Kálmán polgármester és egyben kormánybiztos azt mondta: „A város céltudatos fejlesztésinek összes figyelembe vehető szempontjai a Zöldség tér mellett szólnak. Az ott megjelölt he]y jó megközelíthető. A tapasztalat igazolja, hogy, forgalmas közintézmények, hivatalok, Hatóságok eleven életet teremtenek maguk körül s a Zöldség térre épített pénzügyi palota biztosítaná az ottani városrész fellendítését. Az itt figyelembe veendő szempontokat azonban, ha a lakosság érdeke kívánná, ennek a sürgetőbb érdeknek alá tudnám a magam részéről rendelni és nem volna ellenvetésem a Széchenyi útra leendő építés el. len. Feltételeim azonban a következők-. Először is biztosítja a kincstár a várost ara-tói, hogy az uj pénzügyi palotában tizenöt tisztviselő számára lakást építtet, továbbá a szóban lévő Széchenyi-úti telket minden oldalról beépíti,, legalább is kétemeletes modern, impozáns szép palotát emel.”4
Napi szintű megszólalások voltak a témában, végül egyre többen érveltek a Széchenyi úti építés mellett.
Az újság megszólaltatta a város lakóit is, akik a következőket nyilatkozták a leendő épület helyéről.
„A pénzügyigazgatóság új épületét az Erzsébet-ligetbe kellene kitenni, ott jó levegő és jó víz van. Semmiesetre sem lehet azonban megengedni hogy a telekkönyv közelébe kerüljön és alkalmazottai rá jöjjenek, hogy a gazdálkodók háború alatt kifizették összes bekebelezett adósságukat.” Ökrös Péter kisgazda.
„Én legjobb helynek a Mintakertet tartanám és semmiesetre sem a vasúti utat, mert onnan meg lehet figyelni áiogy hányszor és milyen felemelt tarifa szerint járunk ki a vasútra.Ostoros Pál taligás.Bárhova lehetne építeni, csak a dohánybeváltó hivatal közelében nem, sőt onnan a finánclaktanya is elviendő, tekintve a vasúti vasúti füst ártalmas voltát. Az ember igazán már soha sem érezheti magát biztonságban, ha egy szekeret meg akar tépázni.” Suhancz András dohánycsempész.
„A piackörnyéke semmi esetre sem alkalmas az építkezésre, mert nagyon zajos. No meg aztán könnyen is észre lehetne venni, ha az ember nem adna valakinek forgalmi blokkot.” Kézmives Illés iparosmester.
„Nekem teljesen mindegy, hogy hova építik az új palotát, csak azt tartanám fontosnak, hogy a nyíregyházi adózók kirovását a debreceni, a debreceni adózókét pedig a nyíregyházi pénzügyigazgatóság teljesítse. Justiciának is be van kötve a szeme, miért kell azt éppen látni a direkciónak, hogy a magyar ember még mindig sokat perel és foglalkoztat bennünket?” Dr Csavaró Péter hites ügyvéd.
Március végére eldőlt, hogy a Széchenyi úton épület fel a Pénzügyi Palota. Az eredeti tervek szerint már tavasszal elkezdődött volna az építkezés. Áprilisban a téglát el is kezdték odaszállítani és a leendő tervező, Maróthy Kálmán is elkezdte a tervek elkészítését.
„A tervekből egy monumentális művészi kiképzésű gyönyörű palota kontúrja és architektúrája bontakozott ki és általános megelégedéssel, tetszéssel fogadták az illetékes tényezők a pénzügyi kormányzat állal elkészített tervet. Nyíregyházának a legszebb épülete lesz ez a palota. Stílusának nemes klasszicizmusa emelni fogja a Széchenyi ul megkapó szépségét. Homlokzatát kőből kiképzett korinthusi oszlopok díszítik. Impozáns hallja, nagyszerű lépcsőháza a legelőkelőbb fővárosi bankpalotákra emlékeztet. Magas földszinten nyugszik két emelete úgy, hogy méreteiben háromemeletes épület lesz és tizenhat lakás van elhelyezve benne. A palota kiszámíthatatlan nyeresége városunknak s most, a terv látásakor megelégedéssel érezzük, milyen helyes úton jártunk, mikor teljes erővel propagáltuk a palotának a Széchenyi útra való megépítését.”5
Júniusban a járókelőket egyre jobban zavarja a felhalmozott építőanyag, ami nem fogy, mert az építkezés még nem kezdődött el. A késedelem oka, hogy a terveket még nem véglegesítették. Az ígéretek szerint júliusban tényleg elkezdődnek a munkálatok. A vasanyag beszerzése is megindult, amire 1 milliárd koronát fizettek ki. A Nyírvidék újság felsorolja, melyik építőanyagot ki fogja szállítani és mennyiért. Szempont volt, hogy helyi mesteremberek kapjanak munkát az építkezésen. A főispán és a polgármester is minden követ megmozgat a cél elérése érdekében.
„Munkatársunknak alkalma volt megtekinteni a felépítendő új pénzügyi palota tervrajzait. A Maróthy ezredes építész által készített tervek szerint a palota legszebb épülete lesz Nyíregyházának. Az épületnek a Széchenyi úttól a Károlyi térig rézsút emelt 20 méter szélességű homlokzata monumentális külsőt kölcsönöz a méreteiben is imponáló palotának, melynek Széchenyi úti frontja 41 méter, Károlyi téri frontja pedig 81 méter hosszú. Az egész palota frontális része tehát összesen 152 méter hosszú. Az „L” alaprajzú palota sarkának húsz méteres homlokzatába 6 darab 10 méter magasságú és egyenként 1.60 méter átmérőjű ion stílű oszlop lesz beépítve. Az oszlopokkal határolt nyitott előtérhez az egész homlokzat szélességét átfogó több lépcső vezet, ami az épület monumentalitását csak fokozza Az előtérből a műkővel kirakott tágas csarnokba lépünk, amelynek mennyezetét szintén hatalmas oszlopok tartják. A palotában a hivatalos helyiségeken kívül magánlakások is lesznek, melyeknek modern beosztása és praktikussága meglepetést keltett az építési bizottság tagjaiban. A palota udvarán ezenkívül egy teljesen külön álló egy emeletes épület lesz, mely a pénzügyőrök lakásául fog szolgálni. Az empire stílusban tervezett kétemeletes palota, ismételjük, legszebb épülete lesz Nyíregyházának.”6
1924. július végén még nem volt döntés, ki fogja az építést elvégezni. A döntést a pénzügyminisztériumban kellett meghozni, hiszen ők voltak az építtetők és a finanszírozók. Az akkori ígéret szerint még augusztusban megindul az építkezés és 1925. november 1-én már beköltözhet a pénzügyigazgatóság az épületbe. Ősszel elkezdődött az építkezés, amit a téli hónapokra fel kellett függeszteni. 1925. márciusában folytatódott, amikor már a tetőzet építését készítették elő és a belső mennyezeteket kezdték el burkolni. Felmerült ismét, hogy húzzanak rá még egy szintet. Az építkezés megállt, hogy a döntést meghozzák a harmadik emeletet illetően. A tervező Maróthy Kálmán elmagyarázta, ez miért nem megoldható a jelenlegi állapotban, úgyhogy maradt minden az eredeti tervek szerint.
A pontos átadásról nincs egyértelmű dátum, de 1926-ban már itt működött a Pénzügyigazgatóság.
A háború után ebbe az épületbe költözött a Megyei Tanács néhány osztálya, majd 1972-ig az MSZMP székházaként szolgált. 1974-ben itt nyitotta meg a kapuit a Jósa András Múzeum és a Levéltár, ami később a szomszédos épületbe költözött.
Teljeskörű felújítás ígérete
2008-ban egy belső felújításon már átesett. 2022. januárjában a nyíregyházi városháza beszámolt arról, hogy pályázatot adott be az épület felújítására. A közgyűlést erről korábban már a 2021-es utolsó ülésen is tájékoztatta. A pályázat 2,8 milliárd forintról szólt, A JÓSA ANDRÁS MÚZEUM TURISZTIKAI CÉLÚ FEJLESZTÉSE TOP-6.1.4-16-NY1-2021-00007 számon futott. él évvel rá, a városháza így számol be az akkori fejleményekről: „A tervezői szerződés megkötésre került 2021. október 15-én, teljesítés határideje 2022. május 23. A kiállítás tematika készítője 2022. május 10-én leszállította a végleges tematikát. A tervezési folyamat során egyértelművé vált, hogy a „D” épületet, jelenlegi állapota miatt oly mértékben igényelne statikai megerősítést, hogy költséghatékonysági szempontból a bontása javasolt.”
2022. novemberében a közgyűlést tájékoztatták ismét, ami szerint: „Az előkészítéshez tartozó tevékenységek közül elkészültek az engedélyes tervek, kiviteli tervek, valamint a kiállítás tematika. A tervezési folyamat során egyértelművé vált, hogy a „D” épületet,
jelenlegi állapota miatt oly mértékben igényelne statikai megerősítést, hogy költséghatékonysági szempontból a bontása javasolt. Az egyeztetések során a „C” épület bontásáról is döntés született.„
2022 év végére a D és C épület bontásáról is döntés született. Aztán kiderült, nincs pénz a bontásokra. A fentebb említett pályázat eltűnt a listából és megjelent helyette egy másik 2023. év végén. Jósa András Múzeum fejlesztése TOP_PLUSZ-6.2.1-23-2023-00003 címmel és már 5,75 milliárd forintról szólt. Határideje 2025.12.31. Ezek alapján a „fejlesztés eredményeként sor kerül az „A” és „B” épületek teljes felújítására, valamint a „C” és a „D” épületek bontására. A belső udvar
mindenki számára látogatható, kulturális rendezvényeknek helyt adó, városi zöld felületté, közösségi térré alakul át.„
2024. októberében ítélték meg az 5,75 milliárd forintot, aminek a határideje 2025.12.31.
t. 2025. márciusában 3,2 milliárdra pályázott ismét a város, amit el is nyert és a D épület építését tartalmazza. A befejezés határideje: 2028.08.31.
Röviden: a város jelenleg 9 milliárd forintot kapott a múzeum teljes felújítására, ami az A és B épületek teljes renoválását, a D és C épületek bontását és egy új D épület építését tartalmazza. Felmerül a kérdés, ennyi pénzből vajon nem lehetett-e volna egy modern kor követelményeinek megfelelő múzeumot építeni.
