Sokan, sokszor követelték már, hogy nyissák meg az ügynökaktákat. A válasz mindig az volt, az aktákat bárki olvashatja, nyilvánosak. Ez annyiban igaz, hogy kutatói engedéllyel olvashatók. Kutatói engedélyt szerezni viszont nem egyszerű. Első körben hosszas procedúra és magyarázkodások után magánkutatóként sikerült bejutnom az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL). Az 1989/90-es átmeneti évek nyíregyházi főiskolai ügynökei és tartótisztjei érdekeltek. Sok nevet súgtak, meg akartam nézni. Nem tudtam, mert csak tudományos kutatói engedéllyel lehet, ahhoz pedig ajánlás kell pl. az egyetemtől, vagy múzeumtól.
---
Köszönjük, hogy olvassa ezt a cikket. Ha tetszett, ossza meg, ezzel is a munkánkat segíti!
---
Az írásom lényege most nem is ez. Egy nagyon érdekes kézikönyvet viszont el tudtam olvasni. A hálózati személyek beszervezése, tartása, mozgatása volt benne leírva és ahogy olvastam, egyre több hasonlóságot találtam a Fidesz személyzeti politikája és az ’50-es években íródott könyv tartalma között.
Először pontosítsuk az ügynök fogalmát! A hálózatnak háromféle ember dolgozott:
- Titkos munkatárs (tm ): a hálózat legmegbízhatóbbnak számító tagja, aki elvi meggyőződésből, kezdeményezően vett részt a titkos együttműködésben, és a legbonyolultabb hálózati feladatok elvégzésére is alkalmas volt.
- Titkos megbízott (tmb): a hálózatnak az a tagja, aki elvi meggyőződésből vett részt a titkos együttműködésben.
- Ügynök: a titkos együttműködésbe bevont személy. Tágabb értelemben a politikai rendőrséggel együttműködő személyek megnevezése.
A beszervezés alapja lehetett:
- Hazafias: eszmei, politikai alapú, a rendszerhez való hűség, kötelességtudat
- Anyagi érdekeltség
- Terhelő, vagy kompromittáló anyag: a beszervezett személy előéletéből gyűjtött, kellően dokumentált adatokkal történt ráhatás.
Az első kettőt talán nem kell magyarázni, az utolsó beszervezésnél a kiválasztott jelölt magatartása kimerítette valamely bűncselekmény törvényi tényállását, és választania kellett az ellene megindítandó büntetőeljárás vagy az állambiztonsági szervekkel való titkos együttműködés között.
Itt kezdtem érezni, hogy sok közös vonás van a Fidesz és az egykori állambiztonsági szolgálatok káderpolitikája között. Röviden: az alkalmazott emberek az egykori ügynökökhöz hasonlóan fogottak legyenek. Valamilyen terhelő adattal, vagy a munkahelyük elvesztésének lehetőségével fogják őket. Elsőként felmerült bennem egy történet. Tudok egy emberről, akit több tízmilliós sikkasztásért a rendőrség körözött, külföldön kapták el és pár hónapra rá Nyíregyházán állami intézményben gazdasági igazgató lett. Vajon mit kértek cserébe? Mert tiszta erkölcsi bizonyítványt biztosan nem tudott mutatni.
Egy másik személy még Csabainé polgármestersége alatt az egyik városi cégnél gazdasági beosztásában finoman szólva is lazán kezelte a pénzügyeket. Többnyire maga és haverjai felé. Ma vezető beosztásban van a városházán.
De itt ne ragadjunk le, nézzük meg, a nyíregyházi közgyűlésben kik ülnek, ki és miért nem tud ellentmondani a városvezetésnek! A neveket és a munkahelyeket személyiségi jogi okok miatt nem sorolom, bárki utána tud nézni.
A 21 képviselőből 14 önkormányzati, vagy állami intézményben dolgozik, sokaknak feleségeik is. A többségnek van veszítenivalója, ha nem a városvezetés elvárásai szerint szavaz, vagy nyilvánosan szembemegy vele. A városvezetésnek ez kényelmes, soha nem kell aggódnia, hogy nem az fog történni, amit szeretne. Pont mint a hálózatban egykoron.
Tetszett a cikk, az elkészültét támogatom.
