II. fejezet: Szohor Pál a nyíregyházi közéletben 1920-1935

A Szohor Pál életéről szóló cikksorozatom második része, ami a polgármesteri székig, 1935. márciusáig szól.

---

Köszönjük, hogy olvassa ezt a cikket. Ha tetszett, ossza meg, ezzel is a munkánkat segíti!

---

A városnak villamos fénnyel leendő világításának fontos ügye egy elhatározó lépéssel előbbre vitetett ismét. Alapos a remény, most már, hogy a miserabilis közvilágítás jelenlegi állapota mielőbb sanálva lesz, s ezzel városunk legalább ezen kérdésben a természetes haladás egyik jelentékeny feltételét éri el. A képviselet egyhangúlag elfogadta elvben a villamos világítás behozatalát, Szohor Pál adóügyi tanácsos mélyreható, alapos, s a kérdést minden oldalról kellően tárgyazó ismertetése után. Kilátás van tehát arra, hogy Magyarország több nagyobb városa példáját követve, Nyíregyházán is a modern villamos fény fogja az éj sötétjét tűrhetőbbé tenni, habár, a megterhelt anyagi erővel számolva, nem minden igényt kielégítve.¹

Nyíregyháza villamos világításának fejlesztését levezénylő, majd a Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság üzletvezetője, Id. Szohor Pál 1854. augusztus 8-án született Nyíregyházán. Szülei szintén Szohor Pál és Markó Zsuzsanna(1825-1907, apja Markó György, anyja Bencs Zsuzsanna) 1850. június 6-án kötöttek házasságot. Id. Szohor Pál Késmárkon érettségizett a Lyceumban 1873-ban. A késmárki iskola után Nyíregyházán élt, de Tokajba járt dolgozni a Nyírvízszabályozási Társulathoz. Eközben hadnagyi rangban szolgált a 41. k.u.k. zászlóalj gyalogságánál, az obsitot 1888-ban kapta meg.

Ebben az időben Tokajban élt Novák Gyula (Lelesz, 1828) és felesége, Derekassy Anna (1841-1922, Tokaj), valamint öt gyerekük, köztük lányuk, Ilona aki bár Agárdon született 1863-ban, Tokajban nevelkedett. Novák Gyula a tokaji jegyző volt. Id. Szohor Pál és Novák Ilona Tokajban ismerkedhettek össze és 1884. november 25-én kötöttek házasságot. Id. Szohor Pált 1886. október 8-án választják meg Nyíregyháza város adóügyi tanácsnokává. 

Családi fészkük Nyíregyházán, a Virág u. 1. szám alatt volt. Majdnem szemben, a Virág u. 4. szám alatt lakó Szohor szülőkkel. 1885. november 16-án megszületett lányuk, Szohor Berta és 1887. április 11-én fiuk, Béla. Bertának sajnos nem adatott hosszú élet, 1895. január 15-én, vesegyulladás okozta hosszú szenvedés után meghalt.²

A idősebb Szohor szülők már ekkor nagy gondot fordítottak gyermekeik szellemi táplálékára, gyermeklapokat vásároltak nekik, amiben a rejtvényeket szerették megfejteni és beküldeni a szerkesztőségbe. 1894-ben két alkalommal is feltűnt Szohor Bertuska neve Az Én Újságom gyermeklapban mint a rejtvények megfejtője.³⁴

1889. május 08-án született meg Béla és Berta kistestvére, Erzsébet, a Szohor házaspár harmadik gyermeke, de csak pár napot élt, május 21-én, a keresztelését követő harmadik napon meghalt.

Berta alig érte meg az iskolás kort, de fiútestvére, Béla 1896-ban meg tudta kezdeni felsőbb iskolai tanulmányait az Evangélikus főgimnáziumban. Az akkor gyakori hastífusz(hasi hagymáz) őt is utolérte nagyon fiatalon, ötödikes korában, 1900. november 20-án a hajnali órákban hosszú szenvedés után meghalt.⁵ Testvére, Berta mellé temették a Déli temetőbe.

A Szohor házaspár legkisebb gyermeke, aki apja után kapta a nevét és írásom főszereplője, Pál ekkor már hatéves.

A Kanadai Magyar Munkás egyik számában említik még Szohor Pál “félkegyelmű öccsét” is, de nagyon úgy tűnik, csak lejárató céllal írnak róla, ettől függetlenül további kutatási cél: “öcséd is Szohor névre hallgatott, és mint ‘hibbant’ utcán koldulva, meg a Kígyó-Virág utca sarki korcsma ivói között ott dicsérte bátyjának szociális érzületeit — úgy öccse sorsa, mint a szegény nép ügye mennyire a szivén van.”⁶

Anyakönyvek másolatai

Az alábbi képeken a nyilakkal születési és halotti anyakönyvek között böngészhet

Megszületik Szohor Pál

1894. január 26-án, Nyíregyházán a Virág utca 1. szám alatti házukban látta meg a napvilágot a fiatalabb és írásom főszereplője, Szohor Pál. Két héttel születése után, február 10-én keresztelte meg a házuktól pár lépésre lévő evangélikus templomban Bartholomeidesz János lelkész. Keresztszülőknek Mősz Bélát(1890-től aljegyző) és Jager Lujzát választották a szülők. Szülőháza jelenleg is áll a Virág és Kereszt utca sarkán.

Az elemi iskolát az evangélikus templommal szemben kezdte. Hétévesen Az Én Újságom című képes gyermeklapban feltűnt az ő neve is mint a rejtvények megfejtője. Felsőbb iskolai éveit 1904-től a mai Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, ekkor lett ott első osztályos. Osztályfőnökei között találjuk Szalay Sándort és Vietórisz Józsefet. Szeretett iskolába járni, nagy kedvvel indult el mindennap a pár percre lévő gimnáziumba.

Az iskola akkori évkönyveiből rengeteg feljegyzést találunk irodalomhoz és színjátszáshoz köthető tevékenységéről. Verset szaval, saját verset ír, színdarabokban játszik és nem is sikertelenül. Szereplései után több esetben is pénzjutalmakban, oklevelekben részesül. Tanulmányait kiválóan végzi, magatartása és a közösségért végzett munkája példamutató.

1906-ban, harmadikos korában az akkori dokumentumok szerint könyvjutalmat kapott.⁷

1909-ben, hatodikos korában szavalásért kitüntetéssel jutalmazták.

1909. augusztus 20-án 100 méteres úszásban állt fel a rajtkőre Tokajban.

1909. augusztus 25-én a Városi Atlétikai versenyen 220 yardos futásban 3. helyezett lett. Egy yarddal lemaradva a második és kettővel az első helyezettől, aki 26 mp alatt futotta le.

1910. októberében a reformáció ünnepén Ifj. Porkoláb Gyula: Worsmi kihallgatás darabjában Luther Mártont alakította. Két hónappal később Vörösmarty Marót Bán című művéből adott elő részleteket a Koronában szervezett ünnepségen. Színdarabban is játszott, Berczik Árpád Kurucok Párisban című színművében alakította báró Vetésit. Ebben az évben a szavalásban tanúsított szorgalmáért 20 pengő jutalomban részesült.

1911. májusában a Bessenyei Önképző kör műsort adott elő, amiben Kiss József Kapitány című versét szavalta. Október 31-én a reformáció napján Csengey Gusztáv Ősi vár című versét adta elő. 

Az 1912. március 15-i ünnepségen az ifjú Szohor Pál saját versét szavalta el, a Karbunkulus-torony legendáját. A szavalásért és szorgalmáért 20 pengő jutalomban és kitüntetésben részesült. A Karbunkulus egy hegycsúcs a Tátrában és a legenda szerint a hegycsúcson egykor egy nagy rubin­tos kő ragyogott, amely a hold, és a csillagok fényét magába szívta, s éj­szaka a tó vi­dékét fényes nappallá vará­zsolta. Egy szegény vadászlegény e drá­gakövet akarta kedvesének nászajándé­kul adni. Hegymászó vasakkal felfegy­verkezve felmászott a csúcs tetejére, s már azon volt, hogy a követ a helyéből kitörje, ami­kor villám csapott belé, s őt a Zöld-tóba vetette, ahol is az északi part nagy fehér gránit­sziklája alatt fekszik. Azóta nem világít többé a kő, s a tó és környéke éjszakai homállyal van fedve.

A március 15-i ünnepség után pár nappal később a városi Ifjúsági Esten is verset mondott, ezúttal Szilágyi Géza Ahasvér karácsonya címűt. Szilágyi Géza zsidó költő volt, Ahasvér (Ahasveros, Ahasverus) a bolygó zsidó legendájából ismerhető. A verset Szilágyi 1898-ban írta.

És száz köny űzi-hajtja egymást
Vad vágytól tágranyitott nagy szemében;
A zúgva búgó orgona s a hívők
S a misemondó vén pap szózatának
Kavargó morajából ím kihallik
Egy hang, mely lágyan cseng, mint vert arany;
Jól ösmeri , hiszen hozzá esengett
Egy percnyi pihenésért hajdanán.
Az éj, amelyen én a földre szálltam,
Boldogtalan kínszenvedőt ne lásson,
Hiú vágyak bősz jajszavát ne hallja:
Örökidőnek e béke-szigetjén
Egy pillanatra te is megpihenhetsz

Ugyancsak 1912-ben nyilvános szavalási versenyen a legjobbnak bizonyult, további 50 pengő a jutalma. Ekkor választják meg az iskolai Tornakör alelnökének is. Közösségi ember, szinte minden közösségi körben ott találjuk a nevét. Némelyiknek alapítója vagy vezetője. Az egyik ilyen az iskolában alakult Bessenyei kör, aminek az egyik újraalapítója.

Szohor Pál a gimnáziumban a tanárai kedvence volt: “gyere ki felelni Pál-Pali-Palkó”. Vezetője a diákságnak, elnöke, poétája az Önképzőkörnek, szónoka a hazafias ünnepélyeknek. Keményen sportol.⁸
Később, már öregdiákként, Krúdy Gyula diákéveiről cikket jelentetett meg az író halálát követően a gimnáziumi értesítőben.⁹

1912-ben érettségizett, a 31 fős osztályból 6-an jelentkeztek jogi pályára, Szohor Pál az értesítő szerint ekkor még a teológiát jelöli meg választott pályaként. Végül Budapesten iratkozott be jogi tanulmányokra. Budapesti tanulmányai alatt sem felejtette el, honnan jött, a gimnázium későbbi évkönyveiben is olvashatjuk, a Budapestre látogató gimnazistákat kalauzolta a fővárosban.

1912 őszén verse jelent meg nyíregyházi Nyírvidék megjelenteti az újságban Szohor Pál: Megint fogok dalolni című versét.

Iskolaévek után

1914-ben mint egyéves önkéntes bevonult a cs. kir. 17. tüzérezredhez. Az önkéntesi év letelte után nyomban a frontra vitték, főhadnagyként előbb az orosz front nagy harcaiban vett részt, majd 1918-ban az olasz harctérre került, a Hétközség fennsíkján az Assiago, Gallio, Monte Grappa vonalon folyó harcokban vett részt. —  és itt állja a legsúlyosabb harcokat. Ahogy egy későbbi visszaemlékezésében írja: “az 1918-as összeomlás novemberi napjaiban a k.u.k hadvezetés oda nem állít alig száz emberrel egy olaszországi hegyszakadék szélére hogy három napig tartóztassam fel az ellenség előrenyomulását. Feladatomat betöltöttem állásainkon egyetlen lélek sem jött keresztül, de a három nap alatt 100 kilométer mélységben nyomult be az ellenség jobbról és balról a hátunk mögé s így — lövedék és élelmiszer nélkül — örülhettünk hogy ép bőrrel fogságba estünk.”¹⁰

1918. novemberétől 13 hónapra hadifogságba került. A fogságban élénk tevékenységet fejtett ki a magyar hadifoglyokat vigasztaló lap szerkesztésében.

A bő egyéves olasz fogságból a II. osztályú ezüsttel, a bronz vitézségi érmekkel, az érdeméremmel, a kardokkal és a Károly csapatkereszttel tért haza. Későbbi fényképein jól láthatók ezek a kitüntetések.

A városházi élet kezdete

A hadifogsából való szabadulása és hazatérte után édesapja ajánlására 1920. február 1-én a városnál közigazgatási gyakornoki állásra hívták meg. “Adjatok valami munkát a fiamnak, tudom, hogy meg lesztek vele elégedve.”

Alig két hónap múlva, március 24-én a városi aljegyző teendőit ideiglenesen Szohor Pál városi joggyakornok látja el. — Ugyanő előadója az ipari ügyeknek a városnál.¹¹ 1920-ban A Nemzeti Szövetség vármegyei szervezésében még tanácsnokként vett részt és hamarosan I. aljegyzővé választották, ami után gyorsan emelkedett karrierje íve. Mint élelmezési tanácsnok a legnehezebb időkben fejtett ki hatalmas munkásságot.

1921. július 19-én hosszú szenvedés után meghalt édesapja, id. Szohor Pál. A helyi újság, a Nyírvidék többsoros nekrológban emlékszik meg róla. Id. Szohor Pál az évszázad első évtizedében rendszeres látogatója volt a karlsbadi fürdőnek, a leírások szerint gyógyulási szándékkal járt oda.

Szohor Pál munka mellett folytatta a háborúban félbehagyott tanulmányait, és 1922-ben államtudományi vizsgát tett. Jogi iskoláit Budapesten és a bajor Erlangenben végezte. Az Erlangeni egyetem az archívumában nem találta a nevét, de nem kizárt, valami más jogi tanulmányt, vagy továbbképzést végzett a városban.

1922. február 1-én pénzügyi tanácsnokká választották, két héttel később pedig február 15-én Nyíregyháza főjegyzője lett.

1922-ben a Magyar Nemzeti Szövetség helyi tisztikarának ügyvezető alelnökévé választották. A Magyar Nemzeti Szövetség “a magyar igazság diadaláért küzd; egybe akarja forrasztani a magyarságot, a nemzeti gondolat, nemzeti érzés, a magyar nevelés, a magyar művelődés és magyar gazdasági élet kifejlesztésén munkálkodván. Ez az egyesület pártpolitikát nem üz, nem is politikai egyesület, csak egyesíteni akar minden igaz magyart, vallás, párt, foglalkozás, osztálykülönbség nélkül. Tagja lehet tehát minden igaz szándékú, tiszta lelkű magyar hazafi és senki sem fogja egyébként meggyőződésének szabad követésében megzavarni.”¹²

1922-ben az ő javaslatára készült el a városházán a telefonközpont. „Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy ha valaki a városházát kérte, annak hét főállomása közül keresett egyet. Most, ha a városháza külön telefonközpontot kap, ahol egy telefonos kisasszony intézi kapcsolást, egyszerűen csak a városházát kérik a felek. A posta utján azonnal megkapja az egyszerű kapcsolást, a város intézi a további kapcsolást és a kívánt hivatalvezetővel azonnal érintkezést kap.„¹³

Már egy ideje jegyben jártak Prok Judittal, akinek apja halála után nem sokkal, 1923. júniusában összeházasodtak. Szohor Pál felesége 1901. szeptember 9-én született, édesanyja Bencs Mária, Bencs László egykori nyíregyházi polgármester lánya. 1914-18-ban Kolozsvárott végezte a Kolozsvári Tanítónő Képzőt, férjhez menetele előtt vélhetően két évig volt óraadó a Nyíregyházi Nőipariskolában, majd azután intenzíven részt vett a Vöröskereszt ápolónői tanfolyamain és annak szervezésein. Két gyermekük született, Miklós (1924-2024) és Mária(1927-). Szohor Mária Torontóban él egy idősek otthonában, 99. éves.

Balla Jenő, Szohor Pál újdonsült sógora így emlékszik vissza az esküvőt követő időkre: „Juditék kijöttek ide a Sóstói útra, a villába. Itt laktak az 1923 év őszéig, amikor beköltöztek a Pali bátyám Virág utcai házába. Ez a régi Szohor ház, amit édesapjától örökölt, a Virág és Kereszt utca sarkán van. Akkor még ott élt és lakott a Pali bácsi édesanyja, özv. Szohor Pálné szül. Novák Ilona, aki az egész lakását átadta a fiataloknak, Ő maga elment testvéréhez lakni, aki Hajdúdorogon volt plébános, Novák Géza, és aki mindkét Szohor gyereknek a keresztapja lett. Itt a villában született 1924. február 25-én Miklós. A Szohor nagymama nem tudott kijönni plébános testvérével, így 1924 tavaszán visszaköltözött Nyíregyházára, majd nem tudván kijönni itt sem fiával, sem menyével, azokat szabályszerűen kiutasította házából. Így Juciék egy koraszülött kisfiúval – Miklós 7 hónapra született – kénytelenek voltak Anyám segítségét igénybe venni és igen kora tavasszal ide a Sóstói út 53-ba kiköltözni a villába.„¹⁴

„Szohor nagymama élete végéig egyedül lakott a több mint öt szobás házában. Meglehetősen furcsa természetű valaki volt, így jóformán senkivel nem érintkezett. Juciék (Szohor Pál felesége – szerk.) 1924 őszén innen a villából mentek be a Széchenyi utca 14. szám alatti Grómann féle házba, ahol a Luther ház felépítéséig, azaz 1928 őszéig laktak. Ott született Mária leányuk. Azután egészen emigrálásukig a Luther ház A épület I. emeletén, a Kossuth térre néző balkonos lakás volt az övék.„¹³

Szohor Pál Torontóban élő unokája a fenti történetet megerősítette. Szohor Pál és felesége nem nagyon jött ki az édesanyjával. Mária lányuk az iskolából hazafelé menet titokban osont át a nagymamájához. Azt mondta, jókat beszélgettek, de a nagymama a szülők iránti tiszteletből soha nem ment be az iskolába. A nagymama az ablakhoz jött és úgy beszélgettek.

Az irodalmi érdeklődésű nyíregyháziakat a NYIT-ben szervezi meg még Kardos Istvánnal s ez a szervezkedés az alapja a későbbi aktív irodalmi érdeklődésének, a Bessenyei Kör mai szakosztályi aktivitásának. A NYIT első gondolata 1922-ben merült fel a Koronában. Először a Nyíregyházi Írók Társaságának volt a rövidítése, ami pár héttel később Polinszky Pál javaslatára Nyíregyházi Irodalomkedvelők Társaságává neveztek át. Elhatározták, hogy minden héten a Nyírvidék újságba “Vasárnapi Írások” címmel írásokat közölnek. Az elsőt Szohor Pál írta, 1929. április 14-én jelent meg, és a “Dante könyvem margójára” címet viselte.

Ezeken túl felügyelője lett a nyíregyházi ág. h. ev. leánygimnáziumnak, iskolaszéki elnöke a nyíregyházi ág. h. ev. iskoláknak, felügyelő-helyettese a tiszavidéki egyházmegyének, amelynek Haendel Vilmos lemondása óta beiktatott  felügyelője nincs. Világi főjegyzője a Tiszai Ev. Egyházkerületnek, kormányzó-tanácstagja a Kossuth reálgimnáziumnak.

Csaknem valamennyi kulturális, sport, jótékonysági egyesületnek díszelnöke, társelnöke vagy választmányi tagja, a Bessenyei Kör ügyvezető elnöke, a Szabolcsi Szemle megalapozója, lelkes vezetője, főszerkesztője, a Városi Dalegylet és a Nyíregyházi Öregdiákok elnöke.

1920. decemberében egy fegyverbaleset következményeként meghalt Burger István gazdag földbirtokos. Végrendeletében birtokait a városra hagyta, azzal a feltétellel, hogy egynegyednek a status quo izraelita hitközség, egynegyednek pedig a Chevra Kadisa szentegylet legyen a haszonélvezője. Az éves hasznot jótékony célra költhetik. A város meggyászolta Burger Istvánt, és minden évben koszorút helyezett el a zsidó temetőben lévő sírjára. Az 1923. december 23-án megjelent Nyírvidékben Szohor Pál méltatja Burger Istvánt halálának 3. évfordulóján.

Cikkei egymás után jelentek meg a fővárosi lapokban és a helyi Nyírvidékben. Legtöbbször várostörténeti tárgyak érdeklik, és ő tartott először előadást a rádióban Nyíregyházáról. A város örökváltságának centenáriumi évében ő szerkesztette a város történetét tárgyaló monográfiát, amelynek címe: Nyíregyháza az örökváltság századik évében.

Az első kiadás 500 sorszámozott és 1000 sorszámozatlan példányban jelent meg. A közel 300 oldalas könyvre azóta is rengeteg helytörténeti kutató hivatkozik. 1972-ben a Szabolcsi-Szatmár-Beregi Szemlében jelent meg Nyárády Mihály írása, amiben számos tévedést javít ki. Ezt az első kiadás óta eltelt közel 50 év kutatásai tették lehetővé.

1898. január 21-én megalakult a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör, későbbi nevén a Bessenyei Társaság. A Bessenyei Kör 1898. április 25-én elfogadott alapszabályában szerepelt egy önálló irodalmi folyóirat kiadása is. Ez a terv harminchat év után valósult meg. 1934. február 7-én a Bessenyei Kör elnöki tanácsa az irodalmi szakosztály előterjesztésére elhatározta, hogy évenként 10 számban megjelenő szépirodalmi, kritikai, társadalmi, művészeti tárgyú folyóiratot ad ki. Az irodalmi szakosztály javasolta, hogy a leendő folyóirat a Bessenyeire utaló Holmi nevet viselje, az elnöki tanács azonban úgy dönt, hogy a lap Szabolcsi Szemle címmel a Bessenyei Kör hivatalos lapjaként kerüljön kiadásra. A lap főszerkesztőjéül Szohor Pált, szerkesztőkké Szentmiklósi Pétert és Belohorszky Ferencet, kiadójául Bata Sándort választották meg. A szerkesztőket szerkesztőbizottság támogatja munkájukban, mely arra irányul, hogy a Szabolcsi Szemle a vármegye szellemi életének hű tükre legyen. A szerkesztőbizottság elnöke az irodalmi szakosztály mindenkori elnöke. A Szabolcsi Szemle első száma 1934. márciusában került ki a nyomdából. A lap élén Szohor Pál szól az olvasóhoz: „A Szabolcsi Szemlének sok előfutárja volt már Nyíregyházán. Olyan időkben, amikor kisebbek voltak az anyagi gondok. De a kísérletek nem jártak soha tartós sikerrel… Mi most tartósabb hajlékot akarunk emelni a nyírségi múzsának … meg akarjuk honosítani azt a régen óhajtott elvet, hogy a Nyírség — a nyírségieké.”¹⁵

A Szabolcsi Szemle megjelenésének első évfordulóján, 1935 januárjában 30 fős „Szemle-vacsorát” tartottak a Korona éttermében, ahol díszkötésben vette át Szohor Pál az első évfolyam példányait. Egy bánata van ekkor, hogy az 1934-ben a nyíregyházi tanyabokrok bemutatására kiírt pályázat sikertelen maradt, de reméli, egy újabb kiírás után elkészül az a monográfia is.¹⁶

1933-ban hosszabb törökországi utazást tett, ami egyben zarándoklat is volt. Tapasztalatairól a Kiosz (Kisiparosok Országos Szövetsége) helyi tagozatánál számol be. Hazafelé „A szerbek a Törökországból érkező magyar zarándokoktól a vámvizsgálatnál elvettek minden emléktárgyat, amit a török testvérektől kaptak vagy vásároltak. Ezért a magyar utasok elhatározták, hogy Belgrádban teljes visszavonulással tüntetnek a barbár szerb önkény ellen, így is történt. Amikor a zarándokok vonata befutott a belgrádi állomásra, a magyar utasok lefüggönyözték a kocsikat és egyetlen egy ember sem mutatkozott. A tüntetés fel is tűnt a szerbeknek és különösen a belgrádi élelmiszerárusok között keltett érzékeny csalódást.„¹⁷

Szinte nem létezik olyan városi vagy egyházi ünnepség, ahol ne tartott volna beszédet. Emiatt aranyszájú főjegyzőnek is nevezik.

1924. decemberében Móricz Zsigmond pár napot a városban töltött. Székhelye a Korona szállóban volt, a 31-es szobában. A tanyavilágot tanulmányozta. Egy alkalommal Szohor Pál is elkísérte Salamon-bokorba, melyről évtizedekkel később, a Chicago és környéke újságban ír. „Ott voltam vele a tanyasi iskolában egy zúzmarás szép napon. A katedrán helyezkedett el s minden mozzanatot és elhangzott feleletet feljegyzett. A szép, egészséges fiúk és lányok nem vették le szemüket a híres vendégről. Beszéltek a szabolcsi krumpli termeléséről, téli eltartásáról és felhasználásáról. Móricz mosolyogva jegyzett fél mindent. Egyszercsak azt kérdezte: „Ki szereti a sült krumplit tepertővel?”Mindenki felállt és kórusban felelték az igent. Aztán szavaltak a gyerekek s az egyik fiúcska így fejezte be a versmondást: „Nincs szívemnek más hazája. Csak a Duna-Tisza tája.” Móricz ragyogó arccal bólingatott a verselés hevében kipirult fiúcska felé. Aztán még elmondta gyermekkori iskolás emlékét.) Mikor Prügyön elvégezte az elemi iskolát, azt s mondta neki a tanítója, hogy akkor tudják az ő ákom-bákom írását elolvasni az emberek, majd ha.ő — a prügyi tanító püspök lesz.“ Mikor,aztán legutóbb otthon járt, meglátogatta öreg tanítóját s megkérdezte tőle:, „No, püspök-e már, tanító úr? — mert az én írásomat, már sokan olvassák.„¹⁸

Így érünk el 1934. decemberéhez, amikor Bencs Kálmán polgármester meghalt, és Szohor Pált választotta a közgyűlés új polgármesterré. Az előző részben, ide kattintva olvashat erről részletesen.

1935. márciusában kezdi meg Szohor Pálként és 1944. október 20-án Nyíregyházy Pálként fejezi be polgármesteri ciklusát.

A harmadik rész várható megjelenése 2025. július vége.

Tetszett a cikk, az elkészültéhez hozzájárulok

---

Források:

1. Nyírvidék, 1893.05.28. ↩︎
2. Nyírvidék, 1895.01.20. gyászjelentés ↩︎
3. Az Én Újságom, 1894.01.28. ↩︎
4. Az Én Újságom, 1894.04.01. Szohor Bertuska néven ↩︎
5. Nyírvidék, 1900.11.26. gyászjelentés ↩︎
6. Kanadai Magyar Munkás, 1960.04.14. ↩︎
7. A Nyíregyházi Ág. Hitv. Ev. Főgimnázium 43. Értesítője ↩︎
8. Erős Vár, 1969.02. ↩︎
9. Nyíregyházi Ág. H. EV. Kossuth Lajos Reálgimnázium 72. évi Értesítője. ↩︎
10. Kanadai Magyarság, 1963.06.22. ↩︎
11. Nyírvidék, 1920.03.24. ↩︎
12. Rákos Vidéke, 1923.07.15. ↩︎
13. Nyírvidék, 1922.06.18. ↩︎
14. Dr. Kollárné Balla Anna – Sóstói út 53. I. kötet ↩︎
15.  A Szabolcsi Szemle Repertóriuma 1934-1944, kiadva: 1993-ban ↩︎
16. Nyírvidék, 1935.01.30. ↩︎
17. Szabolcs Hírlap, 1933.12.24. ↩︎
18. Chicago és környéke, 1972.02.05. ↩︎