A ’70-es évek közepén tervbe vette a városvezetés, hogy a sóstói kultúrparkban (ma állatkert) egy hadtörténeti parkot alakít ki. 1975. őszén hozzá is láttak, a Hadtörténeti múzeum ajándékaként kiállítottak egy MIG-17-es repülőgépet a parkban. Az eredetileg 838-as lajstromszámot viselő gép itt az 1975-ös feliratot kapta meg.
A gépet lezárt kabintetővel lehetett évekig megcsodálni. Idővel a körülötte lévő növényzet sűrűsödött, a gép hátsó része szinte eltűnt benne. A rendszeres karbantartások, takarítások idővel elmaradtak, egyre inkább egy roncsra kezdett hasonlítani. A fűzfák mellette teljesen benőtték, a ’90-es évek elejére nehéz volt már a megközelítése is. Kezdett útban lenni az újonnan alakuló állatkertnek, ezért 1999.05.20-án sikerült magánkézbe adni és elszállíttatni a debreceni repülőtérre. Egyik tulajdonosa 2007-ben az alábbiakat írta:
„Röviden a történet 1999 és 2001 között:
1999 tavaszán a repülőgépet kb. két hónap alatt ketten(!), a cimborámmal szereltük szét (ezúton is köszönet a két tűzoltónak, aki segített a daruzásnál). Az akkori vezetés a debreceni reptéren teljesen pozitívan állt a dologhoz, így bevihettük a reptérre, később pedig az ottani repülőklub egyik hangárjában tárolhattuk. Mivel a daruzás és a kamion anyagilag teljesen lenullázott mindkettőnket, a gép szabad ég alatt állt szétszerelve ’99 őszéig. Az első havazás előtt haverok segítségével sikerült lábra állítani a repülőt és betolni az egyik hangárba. Ezután pénz hiányában ismét pihi következett.
2000. nyarán kapott újabb lendületet a dolog, amikor is a Kisváros című sorozatban akarták látni a repülőgépet. Arra kaptunk némi anyagi támogatást, hogy kívülről úgy-ahogy normálisan nézzen ki a repülőgép. Ez azt jelentette, hogy összeszereltük, lemarattuk a festéket róla és ahol hozzáfértünk, kitakarítottuk, konzerváltuk, stb. Ez is iszonyú meló volt! Sokan segítettek, de tulajdonképpen ketten dolgoztunk rajta és mivel szoros határidő volt, néhány helyen „makettező” módszereket kellett használni, lemezes munkákra sem idő, sem pénz nem volt. Emlékszem, amikor először kihúztuk a hangárból, sokan el sem hitték, hogy ez ugyanaz a gép, ami fél évig szétszerelve ott hevert a kutyanyelven. Messziről vakított a napfényben…
A forgatás lement és ahogy az lenni szokott mi is el lettünk felejtve. Na de miért is vágtunk bele ebbe az egészbe pénz nélkül? Amikor rátaláltunk és kiderült, hogy nem sok jövője van, akkor csak az számított, hogy megmentsük a repülőgépet a MÉH teleptől. Közel volt hozzá. Aztán ahogy a nyíregyházi szétszerelés alatt többször is túlléptük a határidőt, az állatkert illetékese annyit mondott, hogy kihúzatja ide az út melle és a cigányok pár óra alatt elintézik az egészet (útban volt egy építkezéshez és egyébként is mit keres egy vadászgép egy vadasparkban?).”
2004-ben még Debrecenben, egy hangárban állt mindenféle felújítás és karbantartás nélkül.
Az 1999-es fellelt állapot és a debreceni felújítás képei:
2010-ben Szigethalomra került, ahol készül róla több kép is.
2021-ben Budakeszin a repülőparkban találta meg végső(?) helyét. Itt is készült róla egy kép.
