1933. június 18-án adták át Nyíregyházán az ország negyedik, egyben legnagyobb, 6,5 kW teljesítményű rádióadó-állomását 267 méter magas antennával. Az első bécsi döntést(1938) követően 1940.11.04-én az állomás berendezéseit leszerelték, majd újra üzembe állították a közben visszacsatolt Kassa melletti Enyickén.
Az 1933-as átadó ünnepséget a színházban tartották, az eseményről a Szabolcsi Hírlap így számol be:
Vasárnap Nyíregyháza ismét az ország kultúrközpontjába került, mert akkor leplezték le az ország negyedik, de legnagyobb relé állomását. Az éther hullámai másfélórán át Nyíregyháza nevét sugározták szerte az országban, dokumentumot téve ennek a városnak kultúrájáról, élni akarásáról.
A zuhogó eső ellenére is előkelő meghívott közönség jelent meg a színházban, hogy szem- és fültanúja legyen annak az ünnepségnek, amelyet sok százezer ember hallgatott végig ugyanakkor rádiója mellett. A közönség éljen zúgása kíséretében foglalta el helyét a földszint egyes páholyában a m. kir. kormány képviseletében megjelent Kállay Miklós dr. földművelésügyi miniszter, akivel együtt érkezett meg. Dr. Mikecz Ödön főispán is. A közönség soraibrn ott láttuk Virányi Sándor alispánt, Bencs Kálmán dr. kormányfőtanácsos polgármestert, Mikecz István országgyűlési képviselőt, Erreth Aladár ezredparancsnok tábornokot, Tóth Bálint pénzügyigazgatót, Kiss Sándor dr. rendőrfőtanácsost és társadalmi életünk számos kiválóságát.
Az avató műsort, a Himnusz ihletet hangjai vezették be a Városi Dalárda előadásában. Utána báró Szalay Gábor a m. kir. posta vezérigazgatója állott a mikrofon elé. Magas koncepciójú megnyitó szavában ismertette a relé állomás fontos hivatását, majd megköszönte Nyíregyháza városának áldozatkészségét, amellyel a magyarság rádió kultúréletét előre vinni igyekezett.
A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Kállay Miklós dr. ihletett szívből fakadó költői szavakban mondotta el ünnepi beszédét :
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim !
A nyíregyházi relé állomás mai ünnepélye a Himnusszal kezdődött. Amikor felcsendült itt a Himnusz hangja, a színpad hátterében egy hegyes-völgyes kulissza állt. Ebben akaratlanul is szimbólumot látok, hogy azokat a hangokat, amit a nyíregyházi dalárda énekelt, nem törik meg a hegyek, nem törik meg természetes és mesterséges akadályok, hanem hegyen, völgyön, országhatárokon át eljutnak az éter hullámain keresztül mindenüvé, ahol magyar szív dobog.
Örülök és boldog vagyok, hogy idejöttem, mert ide mindenkor hazajövök, örülök, hogy innen Szabolcsból, a tiszántúli végektől beszélhetek az országhoz. Itt a végváron, mindenkor készenlétben áll a szabolcsi magyar, mint egy portyázó csapat, amely éber szemekkel a messzeségbe tekintve, vigyázz, hogy nem-e jön ellenség. Ezen a végváron most egy acéltorony emelkedik, amely nem szemeivel, de hangjának erejével áll őrt, hogy messze hangoztassa a magyar igazságot.
Ez a föld sok feltámadást élt már át. Itt vonultak el egy ezredév előtt Árpádnak hadai, itt, ebben a szabolcsi földben ringatták a szabadság feltörő eszméinek bölcsőit. Ide menekültek a Szár fiuk, hogy innen induljanak hódító útjukra, hogy aztán Szent László királlyal visszatérve, itt szankcionálják a magyar történelem örök emlékekben élő szabolcsi békét. Innen indultak el a Bocskaiak, a Báthoryak. Rákóczi első kiáltványát a nemzethez Nagykállóban hangoztatta el. A magyar szellem innen indult el Bessenyeivel. Eötvös és Vas Gereben regényeinek megelevenedett alakjai, mind-mind ebből a földből sarjadtak.
Remélem és hiszem, hogy ebből a földből fog fakadni a feltámadás örök igazsága is, mert itt hívők a hívők, mert itt megértő a megértés, mert itt igazi magyar a magyar, aki bízva bízik és ha kell önmagát is feláldozza a győzedelmes feltámadásért. Szívem melegével üdvözlöm ennek a vármegyének, ennek a városnak a népét
A szűnni nem akaró tapssal köszöntött beszéd után Dr. Hável Béla a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Társaság vezető igazgatója a rádió közvetítő állomás technikai felszereléseit ismertette, ami után Dr. Bencs Kálmán polgármester Nyíregyháza város közönségének köszönetét tolmácsolta az alábbi szavakban.
Mélyen tisztelt ünneplő közönség!
Nyíregyháza város közönségének képviseletében üdvözlöm a legnagyobb teljesítményű magyar közvetítő rádió állomást a megnyitás pillanatában és e gyönyörű magyar munkára az Isten áldását kérem.
Üdvözlöm a körünkbe hazaérkezett és a Magyar Kormányt képviselő dr. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter úr őnagyméltóságát, kinek magasan ivelő fényes pályafutása a város falai közül indult ki.
Üdvözlöm báró Szalay Gábor postavezérigazgató úr és Hável Béla rádió ügyvezetőigazgató urakat, valamint a körünkbe érkezett vendégeinket s közöttük az éter hullámain keresztül oly jól ismert és szeretett Gyula diákot.
Vigye a relé állomás üzenetünket el a messze távolban élő s a tőlünk elszakadt magyar testvéreinkhez, vigye a magyar ősszellemet, a magyar dalt és adja hírül nekik, hogy a mi magyar szívünk nem szűnik meg őket szeretni.
Adja tudomására az egész világnak, hogy él itten a Tisza és a Duna mentén egy maroknyi nép, mely védbástyája volt hosszú századokon keresztül a nyugatnak s előharcosa mostan a kultúrának
Adja tudtára világnak a magyar faj törhetetlen élniakarását és azt a szilárd akaratát, hogy kultúra tekintetében együtt akar haladni a világ összes népeivel. És ezek után szálljon az éter hullámain a mostani virító akácos nyírség hangulata.
Az elhangzott ünnepi beszédek után a Tisztviselő Dalkör szívet és lelket betöltő interpretálásában felhangzott a Szózat hangja. Ezután Szohor Pál főjegyző tartotta meg szabad előadását Nyíregyházáról. Megkapó, a festői paletták ragyogó színeivel ecsetelte ennek a városnak szépségeit, történelmi és kulturális hivatottságát. Előadása több volt mint egyszerű előadás valóságos költemény volt, ahol a szépséget nem a forma, de a tartalom adta meg.
Legutoljára lépett a színpadra Vitéz Somogyváry Gyula a közszeretetben álló Gyula diák, hogy elszavalja gyújtóhatásu Bessenyei ódáját. A siker fokmérője, a taps percekig zúgott utána. A gyönyörű műsort Rácz Marci muzsikája fejezte be. Hegedűjén hangzott fel a szebbnél-szebb magyar nóta. Sírt, kacagott a muzsika, a szemekben ott ült a sírva vigadó magyar láthatatlan könnycseppje.
Az előadást bankett követte a Sóstón, amelyen részt vettek a fővárosi vendégek és a város képviselői. A fehérasztalnál dr. Vietórisz István köszöntötte Szalay báró postavezérigazgatót. Szalay báró megkapó szavakban köszönte meg Nyíregyháza város nemes áldozatkészségét. A vendégek a délutáni gyorssal visszautaztak a fővárosba.
Mától kezdve egy ideig nem működik a nyíregyházi rádióreléállomás /1940.11.04./
Nyíregyiházának és a környéknek gyengébb felvevő képességű rádióval rendelkező közönségét nagy meglepetés érte hétfőn reggel. A nyíregyházi reléállomás nem működött. A közönség felvilágosítást kér a fontos ügyben s szerkesztőségünk a következőket tudta meg:
A nyíregyházi reléállomáson átszerelési munkálatok folynak. Addig, míg ezek a munkálatok tartanak, nem működik a reléállomás. Hogy a szerelési munkálatok befejezése után a nyíregyházi állomás milyen erősségű leadót biztosít, azt egyelőre nem tudják a beavatott körök sem. Annyi bizonyos, hogy a határok módosulásával más területek bekapcsolása vált szükségessé és így a nyíregyházi adóállomás készülékeire máshol van szükség, míg gyengébb, de a helyi viszonyoknak megfelelő adót kap cserébe Nyíregyháza. A közönség köréiben nem kis keserűséget okozott a váratlan fordulat. Itt nagyon sok olyan készülék van, amely a helyi adóira készült és éppen a kisemberek ezrei, akiknek helyes tájékoztatása ma fölöttébb fontos kormányérdek is, nem szabad, hogy soká rádió nélkül maradjanak.
A Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap szerkesztősége figyelemmel kíséri a rádióállomásra vonatkozó eseményeket és kellő időben tájékoztatja az olvasókat a fejleményekről. Addig is nincs más mód a rádióhallgatás biztosítására, mint budapesti vételre erősíteni készülékünket.
