A Krúdy szálló történetét megismerve felmerül a kérdés, gazdasági szempontból elátkozott helyről van-e szó. Az elmúlt 114 év hírei folyamatos ráfizetésekről, állagromlásról, évekig tartó bezárásokról szólnak. Valami miatt mégis ragaszkodunk hozzá.
A Nyíregyházától 3-4 km-re lévő Sóstógyógyfürdő fejlesztése a XX. század legelején látványosan megindult. 1906. nyarán a Májerszky Béla polgármester által vezetett városi képviselőtestület pénzügyi és építkezési szakosztálya egy péntek délután Sóstón tanácskozott.
„A beható megbeszélések és helyszíni szemlék alapján a szakosztályok a következő javaslatokat terjesztik a képviselőtestület elé:
- Bővíttessék ki a jelenlegi fürdőépületet még legalább 24 káddal, a gépház megfelelő átalakításával és kibővítésével.
- A jelenlegi nyári táncterem és a sóstói állomáshoz vezető kocsiút közötti térségeken építtessék egy egyemeletes vendéglőépület, megfelelő nagy táncteremmel, étteremmel, a vendéglős lakásával és egyéb mellékhelyiségekkel, 8—10 vendégszobával.
- A mostani vendéglőépülettől északra építtessék egy 35—40 vendégszobát magában foglaló egyemeletes lakóház.
- A fürdőépület gépházával kapcsolatban építtessék egy víztorony s a fürdőterülete vízvezetékkel láttassék el.
- A fürdőtelepen jó ivóvizet szolgáltató fúrott kút létesíttessék.
G. A fürdőtelep csinosan, de a fényűzést kerülve, parkiroztassék. - Kéressék fel a Nyírvízszabályozó társulat véleményadásra és a tervek elkészítésére a jelenleg a tó mellett elvezető csatornának más irányban való vezetésére, hogy ekként a tó vízbősége biztositható legyen.”
1911. nyarán elbontatták a régi, náddal fedett vendéglőt és pályázatot írtak ki az egyemeletes vendéglőépületet terveinek elkészítésére. A győztes, Pazár István tervezte az épületet, az építkezés ősszel kezdődött és a bokrétaavató ünnepségét 1911.11.18-án tartották.
A szálloda építését még ebben az évben befejezték. A teljes berendezése és megnyitása 1912. nyarán volt.
„A mult év szeptemberében fogtak hozzá az uj vendéglő épitkezési munkálataihoz. Az időjárás, de főként az építőipari áldatlan állapotok sem valami kedvezők voltak a Sóstó céljaira. Téglát legnagyobb részben távoli városokból kellett beszerezni, a kőmivesek is nem egyszer megtréfálták a vállalkozót azzal, hogy vagy be sem álltak a munkába, vagy tetszésük szerinti időben hagyták abba. Az építkezésnek a reméltnél lasubb haladása természetesen megint feleslegesen bőven vonta maga után a többé-kevésbé jóakaratú kritikákat, melyek közül talán a legenyhébbek közül valók azok voltak, amelyek azt az eredményt vonták le a látottakból, hogy a vendéglő az idén sem lesz készen.
Ugy a vendéglő épület épitése, mint a parkosítás munkái annyira előrehaladtak, hogy a fürdőidény kezdetére csaknem teljesen készen lesznek. Maga a vendéglő épület ugyan nem lehet készen minden részében május elsejére, mert az épületben levő táncl eremben és társalgóteremben parkét lesz, amit csak teljesen kész és száraz helyiségben lehet lerakatni; de ezek is készen lesznek május vége felé, amikorra azokra tulajdonképen szükség van. A vendéglő épület többi helyiségein olyan szerényen dolgoznak a kedvezővé vált időjárás mellett, hogy azok már készen várhatják a vendégeket. Ez évben ugyancsak ideiglenes vendéglői üzlet lesz a Sóstón, mert sem a város, sem a reflektánsok nem bírhatnak a tapasztalatokkal, hogy az uj, tágas és diszes vendéglőben minő lesz a forgalom; hosszabb időre nem lehetett megfelelő bérlőről sem gondoskodni.
Most már csak jó vendéglős kell bele, aki nem akar egy majálison meggazdagodni, jó konyhát tart és tiszta jó bort mér.” Nyírvidék, 1912.04.21.
1912. május 1-től özv. Lendvay Kálmánné lesz az első bérlője, ő üzemelteti az új sóstói vendéglőt. A korábbi, nádfedeles Sóstó-vendéglőt is ő üzemeltette, melynek használaton kívüli ingóságait hirdetés útján árulta. Az új sóstói vendéglő Június 3-án, a diák-majálison már meg tudott nyitni. Ekkor a terasz már megvan, azonban nincsen „sátor-fedéllel” lefedve, így a nyári záporok még gondot jelentenek. 5-6 ezer koronába került volna a megoldása.
Sóstógyógyfürdő ebben az időben egynapos hely volt, a szobák legtöbbször kihasználatlanul álltak. Az 1930-as években a hidegstrand (Tófürdő) nyitása hozott plusz pezsgést a szálló életébe. Minden hónap első péntekjén halvacsorát rendeztek.
1939-re óriási gondok vannak a szállóval. Augusztusban bezárta a vendéglőt az akkori bérlője, Koronka Ákos.
Komoly üzletemberek már az indulásnál megjósolták, hogy megfelelő töke nélkül ilyen túlméretezett személyzettel és kiadásokkal egy nyári üzemet rentábilisan vezetni nem lelhet. /Nyírvidék. 1939.08.12.
Átmenetileg a Korona akkori bérlője, dr. Rónay Endre lesz a bérlője. A háború kitörése miatt nem tudja eredeti funkcióját betölteni. A lengyel menekültek már 1939.12.27-én itt és környéken lesznek elszállásolva. A háború után nem találnak rá bérlőt, egyre romlik az állapota. 1953-55 között a hadifogságból hazaérkezőket az ÁVH itt „szállásolja” el. 1975-76-ban felújították, ekkor 27 két- és háromágyas szobája volt. A cserépkályhákat központi fűtésre cserélték, drink bárt, ételliftet alakítottak ki. „Nyolc—kilenc méter magas nagytermét leválasztották az építők. A földszinten reggeliző helyiséget és éttermet, az emeleten hat új szállodai szobát alakítottak ki. A szűk társalgó helyett televízióval, rádióval ellátott tágas hall áll majd a vendégek rendelkezésére. Az átalakítással egymás mellé került a konyha és a söntés, ami megkönnyíti és meggyorsítja a kiszolgálást. Épült teherfelvonó, s a vendégek kellemes szórakozását biztosító drink bár. Felújították a pincét is, ahol a gépház és raktár kap helyet.”KM, 1976.07.09.
Továbbra is alig érkezett ide szállóvendég, hiszen Sóstó továbbra is egynapos látványosság maradt. A terasza üzemelt, a nyári közönség nagyon szerette.
1990. után továbbra is szenvedett, többszöri nekirugaszkodás volt, de rentábilis üzemeltetést nem tudott elérni senki. Ebben az időben az IKSZV (Ingatlan- kezelő és Szolgáltató Vállalat), irányítása alatt álló. a városi tanács kezelésében volt az épület. 1991-ben eladták Kínál Jánosnak, sajnos felújítási kötelezettség nélkül. Ezen kívül az övé lett a Víztorony, a Svájci-lak, a kádfürdő, a Szabolcs szálló és a Szindbád söröző.
1994-ben Kínál János cégei csődközelbe kerültek. 1995-ben már úgy gondolta a város, vissza kellene szerezni az épületet. 1995. év végén kézzel fogható közelségbe került a visszavásárlása. Annyit sikerült elérni, hogy csak a teraszt, illetve Teraszt ingyen használatra ideadja Kínál János. Egyben megígérte, hogy a Sóstó Rt-nek eladja a Krúdy szállót, a városi opciós vételi jogot szerzett rá. 1999-ben vásárolta vissza a város, de hamar kiderült, a felújítására már nincs pénz. Befektetői köröknél házaltak, de hiába. Végül 2001-ben úgy döntöttek, eladásra kínálják 93 750 000.– forint indulóáron.
„A nyíregyházi közgyűlés a 2002. január 28-ai ülésén határozott a Krúdy Szálló ingatlanának apportálásáról. A határozat szerint az ingatlant az önkormányzat a Városüzemeltetési Kht-be apportálta, az apport értékét 70 millió forint+áfa, azaz 82 millió forintban határozták meg. Ezzel egyidejűleg a közgyűlés felhatalmazta a Városüzemeltetési Kht-t, hogy az ingatlant a fenti értéken a Nyír- Therma Kft-be apportálja. Ennek feltételeként a gazdasági társaság vállalta, hogy a szállót felújítja, a munkálatokat fél éven belül elkezdi és legkésőbb két éven belül befejezi. A szavazáskor 29 képviselő volt jelen, a közgyűlés a határozatot 29 szavazattal hozta meg.” KM,
2002-ben az Épker vásárolta meg és újította fel 1,4 milliárdnyi hitelből. Sajnos csak az étterem és terasz ezt a tartozást nem tudta kitermelni, az üzemeltetőt nem tudta eltartani, bedobták a törölközőt. Giba Zsolt tulajdonába került, majd a továbbra is veszteséges üzemeltetés után a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonába került.
2016-ban Révész Bálint vásárolta meg és akkor azt nyilatkozta, 2017 nyarára magas színvonalú szállodai és vendéglátóipari központ lesz. Ehhez a tervéhez 500 millió forintra lett volna szükség. A Krúdy Vigadó (szálló) azóta bezárva, a terasz része sem működik.
2022-ben a következőket nyilatkozta Révész Bálint a Szabolcsihírnek:
100 millió forintért felújítási tervet csináltattam. Jelen pillanatban rendelkezésünkre áll egy komplett, kiviteli terveket is tartalmazó, engedélyes tervcsomag, amelyet a tervtanács is elfogadott. A feleségem, Révész Viktória vállalta a teljes tervezés irányítását. Több, mint másfél évig dolgozott rajta két neves tervezővel együtt. Terveik szerint az épület maga megmaradna, és visszakerülne az eredeti pályára. Az emeleten 15 szobát alakítanánk ki, 5 csillagos minőségűt. A teraszt pedig – egy modern, üvegezett télikertnek köszönhetően – nem csak nyáron lehetne használni. Ez egy 3 milliárdos beruházás lett volna ezelőtt 3-4 évvel.
Tavaly megkerestem a Hunguest Hotel Sóstó üzemeltetőjét, hogy felkínáljam a Krúdyt. De nem kellett neki. Bejelentkeztek ukránok, többet adtak volna, mint amennyiért vettem, de nem adtam el nekik. Jött egy másik külföldi vevőjelölt, ő is drágábban vette volna meg az ingatlant, ám neki sem adtam. Helyette megkerestem polgármester urat, aki azt ígérte, hogy a választások után leülünk, és megbeszéljük a Krúdy Vigadó jövőjét. Mindkettőnknek kiemelten fontos az épült sorsa. Nekem is van forgatókönyvem, vannak ötleteim és az biztos, hogy a közeljövőben történik valami a Krúdyval, de önerőből nem megy – jegyezte meg. – A felelősségérzetem megvan. Biztos, hogy foglalkoznom kell ezzel a kérdéssel. Amennyiben kapok hozzá segítséget, akkor biztos, hogy nekifogok, bár nehéz a verseny. Sóstógyógyfürdőn az elmúlt években két szálloda épült állami pénzből
Itt járunk most 2025. tavaszán. Előrelépés, változás nincs, a Krúdy Vigadó türelmesen rohad tovább.
Galéria
