Az alábbi cikket 2021. nyarán írtam, most csak néhány kiegészítést tettem bele. Az egész téma onnan indult, hogy megkerestek többen is nyíregyházi vállalkozók, hogy a helyi építményadó igazságtalanságával kezdjünk már valamit, mert nem tartják igazságosnak. Van benne kiskapu és terjed a pletyka, néhányan azon keresztül közlekednek. A néhány cég, ember nevét is elmondták, sőt állítólag még 2010-ben Vinnai Győző vitt be egy listát a városházára, kiknek szól a kiskapu. Nem akarom megütni a bokámat, ezért maradjunk annyiba, ez pletyka, de nagyon terjed.
Mielőtt ezt a cikket megírtam volna 2021-ben, a címzetes főjegyzőt, aztán az aljegyzőt is megkerestem személyesen. Ültünk egy szobában négyen, velem szemben három ember, középen az aljegyző asszony. Semmit nem tudtam meg, de hogy egy szálkát beszúrtam a körmük alá, azt láttam. Titoktartási nyilatkozat tétele után sem engedik, hogy belenézzek, melyik cég mennyi építményadót fizet a városnak. Adótitok.
Miért érdekes ez éppen itt, Nyíregyházán?
Magyarországon az önkormányzatoknak lehetősége van vagyonalapú adókat kivetni. Ez az építményadó és telekadó formájában ölt testet. Még 1991-92-ben döntöttek erről, meghagyva azt a lehetőséget, hogy területalapú, vagy forgalmi érték alapú (korrigált forgalmi érték) adóztatás legyen. Hazánkban nagyjából 3 200 önkormányzat működik, melyek 99,7%-ában területalapú építményadót vetnek ki. A maradék 0,3%-nyi önkormányzat forgalmi érték alapúval dolgozik. Köztük Nyíregyháza is.
A Nyíregyházán is érvényben lévő (1993.01.01-től) korrigált forgalmi érték alapú adóztatásnak megvan az a hátránya, hogy elvárják a tulajdonostól, hogy a piaci értéket éves szinten jól becsülje meg és az után adózzon. Azaz minden tulajdonostól ingatlanbecsüs tudást várnak el. Az önkormányzatnál pedig ezt valahogyan ellenőrizzék. Van-e erre kapacitás? Kétlem. Minden tulajdonos évente megbecsüli az ingatlanja forgalmi értékét? És pontosan? Kétlem. Akárhogy is nézzük, ez rengeteg visszaélésre ad lehetőséget. Vagy a túladóztatással, vagy elmaradt bevételekkel szembesülhetünk. Emellett lehetőség van arra, hogy az „aluladóztatás” teret kapjon olyan ingatlanoknál, amik „közel állnak” városházi emberek szívéhez. Hogy tényleg van-e itt ilyen? Nem tudhatom.
Utánanéztem nagyobb településeken és megyeszékhelyeken mi a helyzet az építményadókkal. Az alábbi táblázatban feltüntettem, hogy milyen alapú, mekkora a mértéke, mire van mentesség és a település lakóira vetítve mennyi az építményadó éves bevétele.
| Település | Építményadó alapja | Mértéke | Egy főre eső éves bevétel |
| Nyíregyháza | forgalmi érték | 2,6% | 25 400 Ft |
| Debrecen | terület | 750 Ft/nm | 14 300 Ft |
| Miskolc | terület | 1 700 Ft/nm | 24 050 Ft |
| Szolnok | terület | 1 290 Ft/nm | 22 500 Ft |
| Szeged | terület | 1 845 Ft/nm | 20 060 Ft |
| Békéscsaba | terület | 1 200 Ft/nm | 8 000 Ft |
| Eger | terület | 1 700 Ft/nm | 19 400 Ft |
| Kecskemét | terület | 600 Ft/nm | 14 300 Ft |
| Szekszárd | terület | 250 Ft/nm | 14 700 Ft |
| Pécs | terület | 1 840 Ft/nm | 19 100 Ft |
| Kaposvár | terület | 1 853 Ft/nm | 12 900 Ft |
| Szombathely | terület | 1 500 Ft/nm | 15 400 Ft |
| Sopron | terület | 900 Ft/nm | 16 130 Ft |
| Győr | terület | 900 Ft/nm | 26 744 Ft |
| Tatabánya | terület | 1 730 Ft/nm | 21 200 Ft |
Vegyük figyelembe, hogy Nyíregyháza és Békéscsaba ezek közül nem jár az élen a GDP előállításban, sőt az országos GDP átlag fele jut csak ránk! Ehhez képest az egy főre eső építményadó bevétel kiugróan magas.
Ez az önkormányzatnak jó, hiszen a sok kormányzati elvonás után jól jön a pénz. Nyíregyházán ez 3 milliárd forint éves szinten. De vajon jó-e és igazságos-e a helyi vállalkozásoknak? Azoknak, akik az éhenhalás ellen egy kis garázsban tartják szinten magukat? Nekik ez nem jó és a többség ide tartozik.
Mit kellene tenni?
Amit több alkalommal is javasolt, hogy Nyíregyháza MJV önkormányzata végezzen számításokat, hogy a területalapú építményadóra való áttérés milyen bevételváltozást hozna a város költségvetésében. Ehhez az alábbiakra van szükség:
- vállalkozás céljára használt ingatlanok alapterülete összesen (ezt tudják, az utóbbi években már bekérik)
- adózók száma (tudják)
- a vállalkozások foglalkoztatottjainak száma (egy esetleges többkulcsos adóztatáshoz)
Ha rendszeresen ellenőrzik a forgalmi értéket, akkor az alapterület összege rögtön kinyerhető, hiszen mi alapján becsülnek értéket. A területalapút igazságosabbnak, nyomonkövethetőnek, kezelhetőbbnek és pontosabb adóalapnak gondolom, ezért továbbra is szorgalmazom az erre való áttérést.
Forrás:
- https://hakka.allamkincstar.gov.hu/Default.aspx
- Helyi adó tv. 1990 évi C törvény a helyi adókról, II. fejezet, 11§-15§
- Nyíregyháza MJV 35/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelete az építményadóról
- városok honlapján szereplő költségvetési rendeletek
