Akkumulátorgyár Nyíregyházán?

Akkugyár - Nyíregyháza

A 2023. év első napjaiban nézelődtem a megyei zöldhatóság oldalán. Egy akkumulátor alkatrészeket gyártó cég engedélykérésébe botlottam. Ekkor Debrecenben már javában állt a bál, hogy a CATL kínai akkumulátorgyár ne épüljön fel a hatalmas víz, energiaigénye és környezetre való negatív hatásai miatt.

Az elmúlt hetek-hónapok városi közgyűlésein, zárt bizottsági ülésein sokszor kérdeztem az ipari park fejlesztésével kapcsolatban. A jegyzőkönyvek egy része titkos a nyilvánosság felé, így nem írhatok semmit, de a mozaikokat összerakva azt állítom, itt is egy nagyobb gyár építését készítik elő. Talán akkumulátorgyárét. 15 hektáron villamos alállomást építenek, melynek teljesítménye első körben közel 200 MVA, később 500 MVA-ig növelhető. Ez Paks I teljesítményének a negyede.

Magyarország jelenlegi kormánya elfogadott egy Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 című dokumentumot, melyben az ország akkumulátor-gyártásra való átállását taglalják kellően részletesen. Ebből most csak néhány fontosabbnak értékelt rész ragadnék ki.

„A Stratégia fő célja, hogy annak végrehajtása Magyarországot az európai akkumulátor értéklánc egyik központjává tegye.”

„Az energiasűrűség az elmúlt 10 év során majdnem háromszorosára nőtt és az előrejelzések alapján a fejlődő tendencia még legalább a következő 10 év során fennmarad. Ezért a következő generációs technológia nagy valószínűséggel a lítiumion-alapú akkumulátorok területén fog létrejönni. Ezen a téren a napjainkban leggyakrabban emlegetett technológiák a száraz, „szilárd halmazállapotú”, illetve a lítium-kén akkumulátorok, melyek gyártása 3-5 éven belül megkezdődhet, amit az alacsony árú sorozatgyártás követhet.”

„akkumulátor kobalttartalma a korábbi 12%-ról napjainkra fokozatosan kb. 4%-ra csökkent. Továbbá léteznek már teljesen kobaltmentes, illetve alapjában véve biztonságosabb technológiák pl. lítium-vas foszfát (LFP vagy LiFePO4) akkumulátorok,”

„a stratégia céljai és intézkedései nem korlátozódnak a lítiumion-akkumulátorokra, hanem technológia függetlenek. Magyarországnak több akkumulátor technológiában vannak erősségei és lehetőségei.”

„Magyarország rendelkezhet lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyekkel, így a jövőben képessé válhat legalább a belső kereslet kielégítésére, illetve szerepet vállalhat az akkumulátorgyártáshoz alkalmas minőségű alapanyagok előállítása során.”

„A magyarországi kinyerés beruházási költségét jelentősen csökkenti, hogy felhagyott kőolaj kutak vizéből lehet a lítiumot kinyerni, így nincs szükség új kutak fúrására. A geotermikus kinyerés egyetlen árnyoldala, hogy a kinyerés lítium-karbonátot eredményez az akkumulátor gyártásban elterjedt lítium-hidroxidhoz képest, vagyis további átalakítási folyamatra lesz szükség a gyakorlati felhasználáshoz.”

„Magyarországnak lehetősége van kiaknázni a Pannon-medence geotermikus sóoldatait lítium kivonáshoz és alacsony szén-dioxid kibocsátással járó lítium termelési folyamatokat kialakítani.”

„A győri Audi gyár 2018-ban kezdte meg az elektromos motorok előállítását, míg a Mercedes kecskeméti gyártóüzeme 2020-ban látott hozzá a CLA plug-in hibrid modell összeszereléséhez. A BMW Debrecenben épülő gyártóüzemében szintén a legújabb tisztán elektromos modellek gyártását tervezi.”

„A jövőben olyan helyszínekre indokolt gigaberuházást telepíteni, ahol
   a) minimalizálható a gyártókapacitáshoz szükséges közüzemi hálózatok bővítési költsége: a gigaberuházások létesítéséhez szükséges többlet kapacitások szinte sehol sem állnak rendelkezésre a közüzemi (víz, szennyvíz, gáz és villamosenergia) hálózatokban, hiszen nem éri meg ekkora többletet fenntartani, ugyanakkor fontos a hálózatfejlesztési költségek minimalizálása;
   b) biztosított a nemzetközi logisztikai útvonalakhoz való könnyű hozzáférés; továbbá
   c) elérhető a megfelelő mennyiségű és képzettséggel rendelkező munkaerő.”

„A magyarországi akkumulátor-értéklánc erőssége a támogató kormányzati környezet, a számos külföldi szereplőt magába foglaló akkumulátorgyártó-ipar, illetve az akkumulátorok elterjedt alkalmazása és integrációja. Kedvezőek a lehetőségeink az akkumulátor-alkotóelemek ellátása területén, főként az újrahasznosítási erőfeszítések növelése, valamint a Kárpát-medencében bőségesen előforduló, lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyek kihasználása által.”

„Gyenge pontnak és kockázatnak tekinthető a nemzetközi együttműködés alacsony foka, az akadémiai kutatások és az ipari K&F igények közötti eltérések23, a megvalósult közvetlen külföldi tőkebefektetések helyi ökoszisztémába történő alacsony fokú beépülése, továbbá a gyors ütemű technológiai változásokhoz történő humán alkalmazkodási képesség korlátai.”

„A képzett munkaerőhöz való hozzáférés jelenleg az akkumulátor-értéklánc egyik buktatóját képezi.”

„A jelenlegi magyarországi akkumulátorgyártó létesítmények, az életciklusuk végére ért elektromos járművek növekvő számával együtt jó lehetőségeket kínálnak az értékes akkumulátor-alapanyagok innovatív és fenntartható újrafeldolgozási folyamatainak kidolgozására.”